Felfüggesztett vállalkozásfejlesztési pályázatok

Az NFÜ a beérkezett pályázatok nagy száma és a rendelkezésre álló forráskeret várható kimerülése miatt két vállalkozások fejlesztésére kiírt pályázatot is felfüggesztett. A “Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása” című és a “Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem komplex támogatása” c. pályázatok benyújtási lehetőségét 2010. október 7-i hatállyal függesztették fel.

A 2010. október 7. 24 óráig postára adott pályázatok még érkeztetésre kerülnek.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2010. 12. 31-ig nyitva tartó GOP-2009-2.2.1. „Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása” pályázati kiírás az egyszerűbb IKT-fejlesztések vonatkozásában 10 m Ft támogatási összeg erejéig továbbra is elérhető.

Forrás: NFÜ

Szőlő újratelepítés

Maximum 150 ezer forintos hektáronkénti áron vehet a tulajdonosi jogokat gyakorló MVH-tól szőlő-újratelepítési jogot az érdeklődő. Az árat több tényező csökkentheti, melyet külön szabályoz a magyar és uniós jog. Az érdeklődők ez év végéig juttathatják el igényeiket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) számára.

Minimum 20 ezer, maximum 150 ezer forintba kerül egy hektárnyi borszőlő újratelepítési joga. Ennyit kér érte az állam, s az év végégig nagyjából 5 ezer hektárnyi területen vehetik ezt igénybe az érdeklődők. A jogosultság három évig használható fel miután a hegybíró javaslatát adta a telepítésre és kivágásra. Erről a minap jelent meg az MVH közlemény, melyben az is megtalálható, hogy miként csökkenthet a 150 ezer forintos ár legfeljebb 20 ezerre. (Ilyen például, ha a kérelmező vállalja, hogy a vásárlást követő borpiaci év végéig elvégzi a telepítést, vagy a kérelmező rendelkezett 2010. július 31-ig hatályos jog alapján kiállított telepítési engedéllyel, amelyet nem használt fel, így a telepítési kérelemhez újratelepítési jogot kíván vásárolni és a vásárlási kérelemhez mellékeli a lejárt telepítési engedély másolatát.) Előfordulhat olyan eset is – ilyen a fiatal gazdálkodók segítése –, hogy nem kell fizetni az újratelepítési jogért. Ez esetben a kérelemhez csatolni kell a fiatal gazda támogatási határozatot, vagy kizárólag forráshiány miatti elutasításról szóló döntés másolatát kell mellékelni. A részleteket az MVH hivatalos honlapján (www.mvh.gov.hu) találhatják meg az érdeklődők. Javasolt a kérelem és a hegyközségi igazolás együttes beküldése.

Az MVH most azon területekre vonatkozó jogot hirdette meg, melyek tulajdonosai meghatározott ideig nem éltek az újratelepítés jogával és a jog átszállt az MVH által vezetett jogtartalékba. E termelők korábban – 1996–2004 között – kivágták szőlőjüket, s ezzel egyben megszerezték az említett jogot új, a kivágottal azonos nagyságú ültetvény telepítésére, csakhogy 2010 nyaráig nem éltek vele, így az automatikusan átszállt az államra.

Azoknak, akik most vásárolnak újratelepítési jogot, legkésőbb két borpiaci év végéig kell elvégezniük a borszőlő-telepítését. A vásárolt jog egyébként nem átruházható, ellentétben a kivágással korábban megszerzett újratelepítési joggal.

Forrás: Magyar Agrárkamara

Egyszerűbb feltételek, hosszabb benyújtási határidő a KKV-k komplex vállalati technológia fejlesztését támogató pályázatán

Az NFÜ a beérkezett pályázói észrevételek alapján több ponton is módosította a GOP-2010-2.1.1/B illetve KMOP-2010-1.2.1/B jelű, “Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára” című pályázat feltételeit:

  1. Enyhítették az árbevétel-csökkenésre vonatkozó kritériumot az alábbiak szerint: nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amelynek a pályázat benyújtását megelőző jóváhagyott legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján a nettó árbevétele a GOP-2010-2.1.1/B konstrukció keretében 20%-nál, a KMOP-2010-1.2.1/B konstrukciónál 15%-nál nagyobb mértékben csökkent az azt megelőző lezárt, teljes üzleti év nettó árbevételéhez képest.
  2. Csökkentették a minimálisan elérendő összpontszámot: a GOP-2010-2.1.1/B pályázati konstrukció esetében a korábbi 55 pont helyett minimum 50 pontot, a KMOP-2010-1.2.1/B pályázati konstrukció esetében a korábbi 60 pont helyett minimum 55 pontot kell elérni.
  3. A pályázóknak elegendő az enyhébb (V. számú) kommunikációs csomagot megvalósítani.

A pályázat keretében a megvalósítás helyétől függően 25-40%-os, vissza nem térítendő támogatás igényelhető, minimum 20 000 001 Ft, maximum 150 000 000 Ft. Pályázatot mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók nyújthatnak be.

A pályázat célja a fejlődőképes vállalkozások innovációs, adaptációs képességének erősítéséhez, a vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez, a környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz való hozzájárulás elősegítéséhez, valamint a piacra jutáshoz kapcsolódó technológiai fejlesztés megvalósítása.

A módosításokra tekintettel a beadási határidőt is meghosszabbították, a KMOP-2010-1.2.1/B konstrukció esetében 2010. szeptember 30-ig, a GOP-2010-2.1.1/B konstrukció esetében 2010. október 5-ig.

Bővebben

2010-ben nem lesz Fiatal Gazda Pályázat

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának tájékoztatása szerint folyamatban van a 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet módosítása.

A módosítás értelmében támogatási kérelmek benyújtására a 2010. évben nem lesz lehetőség. Továbbá a 2009. évi benyújtási időszak alapján támogatott ügyfelek számára a támogatási összeg 90 %-ára vonatkozó kifizetési kérelmet 2010. szeptember 1. és október 29. között lehet benyújtani.

Forrás: VM - Agrárfejlesztési Főosztály

Három új hitellehetőséggel bővül a Széchenyi-kártya

Három új hitellehetőséggel bővül a Széchenyi-kártya, ezek a kis- és középvállalkozások hitelportfóliójának racionalizálását, piacaik megtartását és bővítését szolgálják. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint már 2010. augusztus 1-jétől elindul a forgóeszközhitel-konstrukció, amely maximum 25 millió forint felvételére kínál lehetőséget, legfeljebb hároméves futamidőre. Szeptember 1-jére ígéri az illetékes tárca a régóta várt beruházási hitel startját: itt 50 millió forint az igényelhető maximális összeg, legfeljebb tíz évre. Új területre lép a Széchenyi-kártya-rendszer az önerőhitellel. Ezzel a maximum 50 millió forintos, ugyancsak tízéves finanszírozási lehetőséggel a pályázati források nagyobb arányú kihasználását és a sikeresen megvalósuló projektek számának növelését kívánja elérni a kormány.
Most intenzív és gyors munkára van szükség valamennyi szereplő részéről, hogy az előirányzott határidőre beinduljanak az új konstrukciók – hangsúlyozta  Krisán László, a programot menedzselő KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. Ennek érdekében már a héten megkezdődnek az egyeztetések a programban részt vevő valamennyi pénzintézet, szervezet, VOSZ- és kamarai irodák bevonásával.
Ez a vállalkozások számára könnyen értelmezhető és kezelhető hármas csomag teljesíti ki a Széchenyi-kártya rendszerét olyanná, amilyennek megálmodta 2002-ben a két alapító, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Az egyszerűen elérhető forgóeszköz- és beruházási hitel rendkívül fontos és régóta esedékes szolgáltatás a kkv-k számára. Ehhez társul a kétszázalékos állami kamattámogatás valamennyi konstrukcióra, amelyet „nem a hitelnyújtó pénzintézet és nem is a KA-VOSZ, hanem a kedvezményezett vállalkozás kap”. Az egyes termékek kialakításánál ügyeltek arra is, hogy a közreműködő pénzintézetek biztonságban érezzék magukat. Ezt egyrészt az árazási technikával, másrészt garanciavállalással kívánják elérni. Az önerő- és a beruházási hitelre egységesen 80 százalékos viszontgaranciát vállal az állam.
A KA-VOSZ vezetője külön is kiemelte az önerőhitelt. „Ezzel egy nagy piaci hiátust szüntetünk meg, a konstrukció kihasználásával 2011-től a pályázó kkv-knak nem jelenthet megoldhatatlan problémát a szükséges önerő biztosítása” – állapította meg Krisán László. A kormánynyal és a közreműködő érdek-képviseleti szervezetekkel most annak lehetőségét vizsgálják, hogy „a magyar költségvetés terhelése helyett” miként lehetne európai uniós forrásból finanszírozni az önerőhitelt.
Az érdekképviseletek és a kormány közös munkájának eredménye ez a döntés, közös siker a három új hitel bevezetése – kommentálta a Széchenyi-kártya rendszerének kibővülését Parragh László , az MKIK elnöke. A kamarai szakértők aktívan részt vállalnak a beindítás feladataiban is, mert „meggyőződésünk, hogy ezek az új konstrukciók érdemben hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez és egyúttal az ország érdekeit is szolgálják”.
„Itt volt egyeztetés, nem is kevés” – utalt a döntést megelőző konzultációkra Dávid Ferenc , a VOSZ főtitkára. Ugyanakkor megjegyezte: nem elég, ha a termék jó, mindenkit fel kell készíteni a végrehajtásra. Szerinte a Széchenyi-kártya azért is fontos, mert az új konstrukciókkal tovább tisztítja a gazdaságot, és bővíti a tisztességes és adózó vállalkozások körét Magyarországon.

Forrás: vg.hu

Januárban indul a II. Széchenyi-terv

A II. Széchenyi-terv keretében tömegesen jelennek majd meg a pályázatok – közölte tegnap a parlamentben  Matolcsy György  nemzetgazdasági miniszter, aki tevékeny részt vállalt az I. terv kidolgozásában és útnak indításában.
Január 15-én, a Széchenyi-terv indításának tizedik évfordulóján startol a II. Széchenyi-terv. Habár a SZT II-ről részletek még nemigen állnak rendelkezésre, interjúkból, beszédekből annyi tudható, melyek lesznek a prioritásai. Az egészségipar – a gyógyszeripartól az orvosiműszer-gyártáson, a gyógyturizmuson keresztül a négy nagy orvosi egyetem fejlesztéséig –, a zöldenergia, az energiahatékony lakásfelújítás és a lakásépítés ide tartozik majd.
Miként az I., úgy a II. is a kis- és középvállalatok támogatását tűzi ki célul, s pályázatok útján uniós és hazai forrásokat használnak majd finanszírozására. A kormányzaton belüli feladatmegosztás értelmében a Matolcsy irányította nemzetgazdasági tárca tervezi meg – a miniszter által „tömegesnek” nevezett pályázatokat, ugyanakkor a pénzosztás, a pályáztatás teljes egészében a Fellegi Tamás által irányított nemzeti fejlesztési tárca feladata lesz. Vélhetően egyébként a SZT II-be – miként elődje esetében is – a különféle forrásokból finanszírozott különféle pályázatokat „lapátolják majd össze”.
Az első Széchenyi-tervet 2000-ben dolgozták ki és fogadták el, hat évre kitekintő középtávú, 2001-től 2006-ig terjedő időszak kiemelt fejlesztéseit tartalmazta. A 2002-es kormányváltást követően azonban elhalt a program. A 2001–2002-es időszakra a költségvetésben meghatározott állami társfinanszírozással rendelkezett: 2001-re 295,9 milliárd, 2002-re 330,8 milliárd forinttal. 2001 végéig közel 14 ezer pályázat érkezett be, és ebből 11 ezer, a pályázatok közel 80 százaléka kapott támogatást – olvasható az Ecostat által az akkori Matolcsy-féle szaktárca felkérésére 2002 májusában elkészített gazdaságossági gyorsmérlegből. A terv hat fő programjának keretében, az indulás első évében összességében 120 milliárd forint támogatást ítéltek oda, ez a 2002. évi – akkor – várható GDP-nek 0,7 százaléka volt. Az egyes pályázatok céljainak elemzése alapján 1 forintnyi támogatás 4 forintnyi beruházás indítását segítette elő.
Forrás: vg.hu

A kormány átcsoportosítja az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv forrásait

A kormány az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forráselosztási arányait és a forrásokhoz való hozzáférés szabályait úgy alakítja át, hogy azok a kis- és közepes gazdaságok erősítését, a családi gazdálkodás folytonosságának biztosítását, a generációváltás gyorsítását, a vidéki életminőség javítását szolgálják.

Megerősíti továbbá a közösségi együttlét intézményeit, megteremti a különböző korosztályok találkozási és közös időtöltési, szórakozási lehetőségeit valamint fokozottan támogatja a természeti és kulturális örökség fenntartását, a falvak fejlesztését szolgáló programokat.

A kormány célja között szerepel mindezek mellett, hogy javítsa a helyi szolgáltatásokat, átalakítsa és ügyfélközpontúvá tegye a köz- és mezőgazdasági igazgatási intézményrendszert (MgSzH, MVH, földhivatalok, falugazdász hálózat, stb.)

Áttekinti a LEADER program és intézményrendszere (MNVH, HVI, HACS, VKSZI) működését, és azt a helyi közösségek, a vidék tényleges fejlesztési igényeinek szolgálatába állítja, mindezek mellett pedig a falu- és tanyagondnoki szolgálatokat megerősíti, költségvetési támogatásukat növeli.

További elképzelései közé tartozik, hogy a vidék gazdaságát „több lábra állítja” és erőteljesen támogatja a vidéki jellegű nem mezőgazdasági tevékenységeket (helyi energiatermelés, élelmiszer-feldolgozás, értékesítése, kézművesség stb.), az ezekre irányuló helyi mikro-, kis- és középvállalkozásokat, a falusi, öko- és gyógyturizmus hazai fejlődését, szálláshelyeinek bővítését, a helyi kulináris, népi és szakrális hagyományok ápolását.

Újragondolja az erdő- és mezőgazdasági melléktermékek, a kommunális és egyéb szerves hulladékok, biomassza energetikai hasznosításának lehetőségeit, ösztönözi és támogatja a falvak különböző tevékenységeit összefogó, ezzel a közösség és gazdasága belső erejét növelő, „Hangya” típusú szövetkezetek, társulások létrehozását és működését.

A közbeszerzési kényszer és a lánckereskedelem kiiktatásával összekapcsolja a helyi élelmiszer-előállítás, feldolgozás és értékesítés rendszereit, valamint a helyi intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, helyi egészségügyi intézmények) közétkeztetési rendszereit egymással.

Kiszélesíti az EU által is támogatott „szociális élelmiszerprogramot” valamint az iskolai „igyál tejet” és „iskolagyümölcs” programot, és összekapcsolja azokat a helyi élelmiszertermelés, -feldolgozás és -értékesítés, a közvetlen beszállítás rendszereivel.

A közfoglalkoztatást valamint a szociális földprogramot kiterjeszti, költségvetési és intézményi feltételeit megteremti.

A vidék, a köz és a termelés biztonsága érdekében vagyonbiztonsági és kárenyhítési, kockázatcsökkentési rendszert alakít ki.

A föld- és birtokpolitika területén mindent megtesz majd azért, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben, a gazdálkodó családok kezében maradjon, illetve hozzájuk kerüljön. A birtokpolitika középpontjába a családi/egyéni gazdaságokat és azok társulásait kívánja állítani.

A kormány jó minőségben meg kívánja őrizni az ország természeti erőforrásait és környezeti javait a jövő generációk számára. Mindent megtesz azért, hogy a természeti erőforrások nemzeti hatáskörben maradjanak.

Az agrárszerkezet- és termeléspolitikának a – vidék gazdaságát erősítő és ezzel társadalmát, helyi közösségeit stabilizáló – többfunkciós mezőgazdaság minőségi termelési, élelmezési és élelmiszerbiztonsági, energetikai, környezetbiztonsági és foglalkoztatási céljait kell szolgálnia, így az agrárpiac-politika, -szabályozás és -védelem területén a kormány kiemelt célja a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának elősegítése, az e téren elveszett hazai és külpiaci pozíciók visszaszerzése.

A magyar agrárgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac, így a kormány segíteni kívánja a kereskedelmi lánc lerövidítését valamint átértékeli és társadalmasítja a hazai fogyasztóvédelmi politikát. Az élelmiszerbiztonság megteremtése és a helyi élelmiszerpiacok védelme érdekében jelentősen megerősíti a minőségellenőrzés és a fogyasztóvédelem hazai intézményrendszerét.

Forrás: fvm.hu

Indul a telephelyfejlesztési pályázat május 7-től!

2010-ben közel 17 milliárd forintos keretből támogatják a mikro-, kis- és középvállalkozások működési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztését, a versenyképesség megőrzése és fokozása, valamint a foglalkoztatottsági szint megtartása és javítása céljából. A pályázat keretében a megvalósítás helyétől függően 25-50%-os vissza nem térítendő támogatás igényelhető, melynek összege minimum 10 millió Ft, maximum 100 millió Ft lehet!

A pályázat keretében támogatás igényelhető a KKV-k működési helyszínéül szolgáló meglévő, működő telephelyek modernizációjához és bővítéséhez, nem megfelelő telephelyeik cseréjéhez, a telephelyek kihasználtságának növeléséhez, új telephelyeik kialakításához.

A telephelyek fejlesztésére az adott település településrendezési tervében gazdasági területnek vagy barnamezős területnek minősített helyszínen van lehetőség.

A bírálatnál előnyt jelent

- ha a pályázó új (egyéb forrásból nem támogatott) munkahelyek teremtésére tesz vállalást,
- ha a fejlesztést Ipari Park területén, barnamezős területen vagy ipari területen valósítja meg, továbbá
- ha a fejlesztés során megújuló energiát hasznosító technológiák alkalmazására kerül sor, valamint
- ha a Régiós kiemelt iparágak valamelyikében, illetve
- a Régiós preferált területeken, településeken valósít meg fejlesztést.

A pályázatok benyújtása 2010. május 7-től lehetséges, 2010. június 30-ig.

Pályázat vállalkozások teljeskörű technológiai fejlesztésére

Megjelent a GOP-2010-2.1.1/B és KMOP-2010-1.2.1/B kódszámú Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára című pályázati kiírás.
Kik pályázhatnak?
Kizárólag azon mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók pályázhatnak, amelyek megfelelnek a pályázati felhívásban részletezett feltételeknek. A fejlesztés megvalósulásának helyszíne kizárólag a Pályázati felhívás és útmutató mellékleteiben felsorolt települések valamelyike lehet.

Támogatható: a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál alkalmazott műszaki technológiai színvonal javításának érdekében a komplex vállalkozásfejlesztési projektek célja a fejlődőképes vállalkozások innovációs, adaptációs képességének erősítéséhez, a vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez, a környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz való hozzájárulás elősegítéséhez, valamint a piacra jutáshoz kapcsolódó technológiai fejlesztés megvalósítása.

Támogatás mértéke
A támogatás a hátrányos helyzetű kistérségekben megvalósuló projektek esetében a beruházás összes elszámolható költségének legfeljebb 40%-a, nem hátrányos helyzetű kistérségekben megvalósuló projektek esetében legfeljebb 30%-a, Pest megyében legfeljebb 30%-a, Budapesten pedig 25%-a lehet.

A támogatás összege a GOP-2010-2.1.1/B esetében minimum 20.000.001 forint, maximum 150.000.000 forint, míg a KMOP-2010-1.2.1/B keretében minimum 20.000.001 forint, maximum 100.000.000 forint.
A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a GOP-2010-2.1.1/B esetében 10 milliárd forint, a KMOP-2010-1.2.1/B esetében 3,5 milliárd forint a 2010. évre.

A pályázatok benyújtása 2010. május 31-től 2010. szeptember 6-ig lehetséges.

Vállalkozások komplex technológiafejlesztését támogató pályázat - hamarosan

A május végétől benyújtható pályázat célja a vállalkozások innovációs képességének erősítése, a hozzáadott érték növelése, energiatakarékosság előmozdítása és a piacra jutás segítése. Az elnyerhető támogatás mértéke a megvalósítás helyétől függően 25 – 40%. A támogatás összege minimum 20.000.001 Ft, maximum 100.000.000 Ft lehet.

Pályázhatnak kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok (kivéve non profit gazdasági társaságok), szövetkezetek, SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók.

Támogatható tevékenységek:

  1. Eszközbeszerzés
  2. Infrastrukturális és ingatlan beruházás
  3. Eszközbeszerzéshez kapcsolódó ingatlan bérleti díja
  4. Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések
  5. Információs technológia-fejlesztés
  6. Piacra jutás támogatása
  7. Vállalati HR fejlesztés
  8. Tanácsadás igénybevétele
  9. Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása